Dicső Hadiflottánk nem győzhetett a sokszoros túlerővel szemben, de közös hajóhadunkat sem győzték le, amely a háború utolsó napjáig megtartotta teljes erejét, harcképességét és aktivitását. A Nagy Háború végkimenetele a kontinensen dőlt el, melyet elvesztettünk. Közös Haditengerészetünk, mint egy partravetett kardhal, szárazföldi halált halt.
Az első világháborút követően 1000 éves országunk addig példa nélküli, igazságtalan imperialista béke áldozatává vált. Országunk területe 2/3-a, a magyarság 1/3-a került idegen hatalmak igája alá, mely következményeit a mai napig nyögjük, ami emlékezetünkből soha nem enged kitörlődni. A magyar haza igazába vetett hitünk és reményünk továbbra is él és örökké élni fog.
"A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!"
A HADITENGERÉSZETI HŐSI EMLÉKMŰ EMLÉKKÖNYVE
A budapesti Haditengerészeti Hősi Emlékmű talapzatában egy kis kiállító helyiséget rendeztek be. Itt kapott helyet az a kézzel írt Emlékkönyv, mely röviden ismerteti a Császári és Királyi Haditengerészet első világháborús harcait, és név szerint felsorolja az ezekben a küzdelmekben elesett magyarok és magyar honosok nevét.
A II. Világháború pusztításaiban az Emlékkönyvnek nyoma veszett, míg elő nem került az eredetiről készített fényképsorozat fénymásolata. Sajnos már a fényképek minősége is kívánnivalókat hagyhatott maga után, a róluk készült fénymásolat viszont sok helyen szinte olvashatatlan. Ezért bemutatásának nincs sok értelme, de a szó szerinti szövegmásolata érdeklődésre tarthat számot.
Az Emlékkönyv következőkben közreadott szövege elsősorban a hősök előtti tisztelgést szolgálja, továbbá, hogy az érdeklődők megismerjék. Maga az Emlékkönyv a ma már archaikusnak tűnő korabeli nyelvezettel és helyesírással íródott, és a fogalmazásából ítélve nagy részét idegen nyelvről (feltehetően németről) fordították magyarra, hiszen a Hadiflotta szolgálati nyelve a német volt, és minden jelentés és dokumentum ezen a nyelven készült. Az olvasó ne számítson a tengeri hadviselés tudományos jellegű hadtörténeti leírására, hiszen már az elkészülte idején sem ez volt a cél, (ráadásul az azóta végzett kutatások után az Emlékkönyvről bebizonyosodott, hogy sok helyen pontatlan, különösen a hajóveszteségek felsorolásánál), hanem úgy tekintsen rá, mint érdekes és páratlan kordokumentumra, de legfőképpen, mint az elesett hősök emlékét fenntartó írásműre. Az album eredetileg képeket is tartalmazott, melyek viszont nem állnak rendelkezésre. Ezekre csak a fénymásolat szövegében "légüres térben" álló képfeliratokból lehet következtetni, melyek ebbe a munkába nem kerültek bele.
Veperdi András tengerészkapitány
Megjegyzés:
Az e.ö. rövidítés "egyéves önkéntes".
A rendfokozatok és a beosztások feltüntetésénél sajnos keverednek a korabeli, valamint a 30-as évek Folyamőrségénél használatos elnevezések, de az eredeti szövegben így szerepelnek. (A tengerész alatt rendfokozat nélküli fedélzeti matróz értendő.)
A CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI
HADITENGERÉSZET
MAGYAR HŐSI HALOTTAINAK
EMLÉKÉRE
1914 - 1918
Az eredeti, kézírással készült EMLÉKKÖNYV a budapesti Tengerészemlékmű kiállító helyiségében volt elhelyezve.
Az eredeti szöveg fényképeiről készült másolat után készítette: Veperdi András
