A HELGOLANDI ÜTKÖZET 1864





1863-ban IX. Keresztély dán király uralomra jutása után a dán parlament az ún. Novemberi Alkotmányában úgy határozott, hogy az 1851-es Londoni Egyezményt megszegve bekebelezi a Schleswig-Holstein tartomány egész területét. Poroszország, mint az északi német szövetséges államok vezetője erre ultimátumot intézet a dán kormányhoz, amire elutasító választ kapott. A német államok ezért 1863. december 7-én a fegyveres közbelépés mellett döntöttek. A Dániába küldendő szövetséges hadseregbe Poroszország, Szászország, Hannover és a velük szövetséges viszonyban álló Ausztria küldött csapatokat.

folytatás >>>
A LISSAI TENGERI ÜTKÖZET, 1866



1866. július 20-án a császári-királyi hajóhad, melyben jó néhány magyar nemzetiségű személy is szolgált, fényes győzelmet aratott a nálánál jóval erősebb olasz flotta felett. A poroszok elleni háborúban vesztésre álló Ausztriát az olaszok is szorongatni kezdték, és ebben nagy szerepet játszott az egyesült Itália nyomasztó tengeri fölénye. A császári-királyi haditengerészet mindössze 7 lassú, gyengén páncélozott, fogyatékosan felszerelt elsősosztályú hajójával szemben, az olaszok tizenkét korszerű páncélos és nyolc új csavargőzös fregattot tudtak felsorakoztatni.

folytatás >>>