Dr. Kepes Gyula haditengerész törzsorvos


Földbirtokosi családban, a Bereg megyei Váriban született 1847. december 07-én. Alap és közép iskoláit Ungváron ill. Budapesten, az egyetemet Bécsben végezte. 1870-ben avatták orvosdoktorrá. A bécsi Rudolf-kórházban kezdett dolgozni.


Az 1872. évben szerveződő Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíció hajóorvosának, mint legrátermettebbet, professzorai Kepes Gyulát ajánlották, akit e vállalkozás támogatói valamennyi szigorú követelménytámasztásukkal szemben alkalmasnak találtak.

Kinevezését követően részt vett az expedíció személyzetének kiválasztásában, azok tengerész fizikai és egészségi alkalmasságuk ill. a rendkívüli természeti adottságok elviselésének megállapításában. További feladatainak megfelelően orvosi szempontból összeállította a kutatóhajó háromévi élelmiszerkészletét, melyet javaslatára skorbut elleni vitaminhordozókkal (tokaji aszú, citromlé, sarki szeder, tartósított gyümölcslé stb.) is nagyobb mennyiségben kiegészítettek.



Az expedíció 24 fős személyi állománnyal 1872. június 13-án indult el Bremerhavenből a TEGETTHOFF nevű kutatóhajóval, Császári és Királyi haditengerészet lobogója alatt, annak hídján Weypercht sorhajóhadnagy parancsnokkal az É-i Jeges-tengerre az ÉK-i átjáró felkutatására. Az expedíció tudományos vezetője Julius Payer főhadnagy míg a hajóorvos Dr. Kepes Gyula volt. Augusztus 21-én a Novaja Zemlja közelében a jéghatár átlépése után nem sokkal a hajót körülfogta a jég és azt ölelő karjaiból soha többé ki nem bocsátotta. Hiába fűrészelték, robbantották körülötte a feltorlódó jégtáblákat, azok nem tágítottak.

A jég fogságába került hajót az áramlatok É-i irányba sodorták. A hosszú sarki éjszakában gyakran életveszélyes körülmények között átteleltek a - 50 C fokos átlagos hőmérséklet és a 10-12 m vastagságra feltorlódott jégtáblák között, míg nem 1973. aug. 30-án, azelőtt az emberi szem által addig soha nem látott szárazföldet „sziklasorokat” pillantottak meg, melyet a felfedezők Ferenc József Földnek neveztek el. A szélsőséges viszonyok miatt, teljes bejárása és feltérképezése hónapokat vett igénybe. Kepes Gyula orvosi feladatai mellett eredeti megbízatásának megfelelően a helyi (sarkköri) flóra és fauna tudományos feltárását végezte.



Az expedíció vezetői megállapították, hogy hajójuk véglegesen pusztulásra ítélt. Tisztában voltak azzal, hogy a szigeten való további maradásukkal – külső segítség hiányában – maguk is menthetetlenül hasonló sorsra juthatnának, ezért elhatározták a jégmezőn történő gyalogos távozást. 1874 májusában három csónakot felmálháztak, melyeket kutyáikkal vontatva útnak indultak déli irányba. A csónakokat hol szánként, hol kompként használva augusztus 16-án elérték a jéghatárt, ahol csónakba szállva tovább eveztek. Augusztus 24-én a Novaja Zemlja egyik öblében két orosz bálnavadászhajót pillantottak meg, mely egyike a norvégiai Vardö kikötőjébe vitte az akkor már véglegesen elpusztultnak hitt vállalkozás tagjait. Megérkezésükkor. az expedíció sikere világszenzációvá vált. A Finmark nevű német hajó ment értük és szállította tovább az expedíció tagjait Hamburgba, ahová szept. 15-én érkeztek, onnan vonattal Bécsbe utaztak.


Az igen sikeres de viszontagságos felfedezőút 812 napig tartott. Valamennyi tagja eljutott a céltudatos emberi küzdelem, teljesítőképesség és helytállás legvégső határáig.


Kepes Gyula tudásának köszönhetően, a nagy nélkülözések ellenére, egy fő kivételével – Otto Kirsch hajógépész – mindenki megmenekült, ami az akkori viszontagságok tükrében egyedülálló orvosi bravúrnak számított. Véleményeivel jótékony és hasznosítható javaslatokkal segítette az egyéb parancsnoki és vezetői döntéseket. Óriási szakmai, tudományos és áldozatos tengerész szolgálati teljesítménye eredményeként a vállalkozás sikerének egyik meghatározó személyévé vált.


A hivatalos elismerések sem maradtak el. A Császári és Királyi előléptetések ill. kitűntetések átadására Bécsben 1874. szeptember 25-én került sor:


Dr. Kepes Gyula hajóorvost, kiemelkedő szolgálati és tudományos teljesítményének elismeréseként I. Ferenc József Ausztria császára és Magyarország apostoli királya soron kívül törzsorvossá léptette elő, valamint a Vaskoronarend III. fokozatával tűntette ki

Nagy nemzeti költőnk Arany János, mint a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkára, aki tudományos szempontból már korábban is támogatója volt e Polár expedíció néven ismert vállalkozásnak, előbb hivatalos levelében, később személyesen is elismerte és méltatta Kepes Gyula rendkívüli orvosi és tudományos eredményeit, aki felkerült a Magyar Földrajzi Felfedezők listájára is.

A fentieken kívül több város díszpolgárává, ill. több tudományos egyesület tiszteletbeli tagjává választották.


A szárazföldön katonaorvosként folytatta életpályáját. Különböző helyőrségekben szolgált.

1882-ben II. osztályú, 1895-ben I. osztályú honvéd-főtörzs orvossá léptették elő.

1904-évben Dr. Kepes Gyula M.Kir. honvéd-vezérfőtörzsorvost kinevezték a Honvédelmi Minisztérium Egészségügyi Osztályának vezetőjévé.


Budapesten, 1924. október 26-án hunyt el. Sírja a Budapesten a Farkasréti temetőben található. Tengerész elődünk dicső emlékét örökké őrizzük.